Energiák a közlekedésben: honnan jön a kilométer?

Egy jármű energiaigényét kétféleképpen lehet nézni. Az egyik a „tanktól a kerékig” szemlélet: a járműbe töltött energia mekkora része lesz valóban mozgás. A másik a „forrástól a kerékig”: ide tartozik az olaj kitermelése, finomítása és szállítása, illetve az áram előállítása és a hálózati veszteség is.

A belső égésű motor

A benzin- és dízelmotor az üzemanyag energiájának nagyobb részét hővé alakítja. Városi forgalomban, sok álló helyzettel és alacsony terheléssel a hatásfok tovább romlik, mert a motor alapjáraton is fogyaszt. Országúton, egyenletes tempóban jobban teljesít.

A villanymotor

A villanymotor a felvett elektromos energia nagy részét mozgássá alakítja, és álló helyzetben nem fogyaszt. Fékezéskor generátorként visszatáplálhat az akkumulátorba. Ezért a villamos hajtás ott a legerősebb, ahol a belső égésű motor a leggyengébb: a városi araszolásban.

A veszteség máshol jelentkezik. A töltő és az akkumulátor a hálózatból felvett energia egy részét hővé alakítja, a hideg akkumulátor pedig kevesebb energiát ad le.

Honnan jön az áram?

Az elektromos jármű kibocsátása az erőműben keletkezik. Ha az áram atomerőműből, vízerőműből vagy szélből jön, a jármű teljes kibocsátása kicsi. Szénerőműnél az előny kisebb, de a nagy erőmű akkor is hatékonyabban és jobban szűrve égeti el a tüzelőanyagot, mint sok kis motor a városban. Magyarországon az áram jelentős része atomerőműből származik.

A hidrogén

A hidrogénnel működő üzemanyagcella vízből és levegőből állít elő áramot a járműben. Ma kísérleti járművek és buszok közlekednek vele. A hidrogént elő kell állítani, tárolni és szállítani, és ez energiába kerül. A hidrogén ezért inkább energiahordozó, mint energiaforrás.

Mit jelent ez a vásárlónak?

Rövid, ismétlődő városi utaknál, otthoni töltéssel az elektromos hajtás energetikailag is ésszerű. Hosszú, gyors utaknál a hatótáv és a töltési idő a szűk keresztmetszet. Erről szól a villanymotorról és az akkumulátorokról szóló írásunk.