Az elektromos jármű hagyománya: Jedlik Ányostól a hibridekig

Sokan az elektromos autót a jövő járművének tartják, pedig a története egyidős az autózással. Az első villanymotorok a 19. század első felében születtek, és a század végén már utcán jártak az akkumulátoros kocsik.

A kezdetek

Jedlik Ányos bencés tanár az 1820-as évek végén épített forgó elektromágneses szerkezetet, amelyet ma a villanymotor egyik korai elődjeként tartunk számon. Az ötletet Európa több pontján, egymástól függetlenül is továbbfejlesztették. Ahhoz, hogy járművet is hajtson, kellett a tölthető akkumulátor is: az ólomakkumulátor az 1850-es évek végén jelent meg.

Az első fénykor

A 19. és a 20. század fordulóján a városi autók jelentős része elektromos volt. Csendesek voltak, nem kellett tekerni az indításhoz, és nem füstöltek. 1899-ben egy elektromos versenykocsi lépte át először a 100 km/h-s sebességet. A villanyautó elsősorban városi jármű volt: rövid utakra, sima burkolatra tervezték.

Miért szorult háttérbe?

Az 1910-es években megjelent az elektromos önindító, és ezzel a benzinmotor legnagyobb kényelmetlensége, a kézi indítás eltűnt. Az olcsó üzemanyag, a nagy tömeggyártás és a hosszabb hatótáv a belső égésű motor felé billentette a mérleget. Az akkumulátor nehéz és drága maradt.

A villamos hajtás közben a sínen élt tovább. Kandó Kálmán a vasút villamosításában ért el világszerte ismert eredményeket. A villamos, a trolibusz és a villanymozdony ma is a városi és a vasúti közlekedés része.

Újrakezdés

Az 1990-es években a szigorodó levegőtisztasági előírások miatt több nagy gyártó újra elektromos autót épített. Ezek kis sorozatban készültek, és a drága, nehéz akkumulátor továbbra is korlátot jelentett. A piacon a hibrid hajtás jelent meg tömegesen: a benzinmotor mellett villanymotor és nikkel-fémhidrid akkumulátor dolgozik, a fékezési energia egy részét pedig visszanyeri az autó.

Ma az elektromos kerékpárok és robogók terjednek leggyorsabban. A tisztán akkumulátoros autó elterjedése azon múlik, mennyire fejlődnek az akkumulátorok. Erről a Dokumentumtár további írásai szólnak.