Akkumulátor-innovációk: ólomtól a lítiumionig

Az elektromos jármű hatótávja, tömege és ára elsősorban az akkumulátoron múlik. A motor és a vezérlő évtizedek óta kiforrott, az energia tárolása viszont még ma is a legnagyobb kihívás. Az energiasűrűséget wattórában adjuk meg kilogrammonként (Wh/kg): minél nagyobb, annál több energia fér el ugyanakkora tömegben.

Ólomakkumulátor

A legrégebbi és legolcsóbb megoldás. Minden autó indítóakkumulátora ilyen, és sok elektromos robogó, golfautó és targonca is ezzel jár. Hátránya a nagy tömeg és a kis energiasűrűség, nagyjából 30–40 Wh/kg. Nem szereti a mélykisütést és a lemerült állapotban tárolást.

Nikkel-kadmium (NiCd)

Strapabíró, hidegben is jól teljesít, és sok ciklust bír. A kadmium mérgező, ezért a használata visszaszorul. Ismert a „memóriahatása”: ha rendszeresen részlegesen merítik, látszólag csökken a kapacitása.

Nikkel-fémhidrid (NiMH)

A mai hibrid autók többségében ez dolgozik. Energiasűrűsége nagyobb az ólomnál, nem tartalmaz kadmiumot, és jól bírja a gyakori, kis töltés-merítést, amit egy hibrid hajtás igényel. Önkisülése viszonylag nagy: állás közben is veszít a töltéséből.

Lítiumion

A laptopok, videokamerák és mobiltelefonok akkumulátora. Ugyanakkora tömegben többszörös energiát tárol az ólomhoz képest, és nincs memóriahatása. Ára egyelőre magas, és nagy csomagban gondos felügyeletet igényel: minden cellát elektronikának kell figyelnie, hogy ne töltődjön túl és ne melegedjen fel. A gyártók sokat dolgoznak azon, hogy autóba is biztonságos, tartós lítiumion-csomagot építsenek. Elektromos kerékpárokban már kapható.

Mi várható?

A hatótávot és az árat ma az akkumulátor szabja meg. Ha a lítiumion-cellák ára csökken és élettartamuk bizonyítottan hosszú lesz, a tisztán elektromos autó a városi használaton túl is versenyképessé válhat. Addig az akkumulátor kímélése az, amin a tulajdonos a legtöbbet nyerhet. Erről a tudatos akkuhasználatról szóló írásunkban van szó.